Dec29 - Átlátható üröm

Átlátható Üröm
Tartalomhoz ugrás
2020.december.29

Igazságosságra és arányosságra hivatkozik Laboda polgármester az ingatlanadóval kapcsolatban.

Két év alatt kétszer akarta emelni az ingatlanadót a képviselőtestület. A 2020. november 30-án történt adóemelést egyelőre visszavonta az önkormányzat, mivel a kormány nem engedi meg az önkormányzatoknak a 2021. évi adóemelést.

Laboda polgármester saját maga döntött az ingatlanadóról, amit a képviselői egyöntetűen megszavaztak. Ezért nem meglepő, hogy az adóemelés előtt nem készült hatástanulmány, mint azt teszi más önkormányzat ilyen esetben.
Így fordulhat elő, hogy ez az adórendelet is igazságtalan és jogsértő is egyben.

A rendelet megalkotásánál valószínűleg a fő szempont az volt, hogy az ófaluban lévő legfőbb szavazóbázisnak ne kelljen ingatlanjuk után adót fizeniük. Fizessék azt a betelepültek és azok, akiknek csak ingatlanjaik vannak Ürömön.

Mikor megkérdezték Laboda polgármestert, hogy miért mentesülnek azok az ingatlantulajdonosok az adó megfizetésétől, akiknek a házuk 40 évnél idősebb (ilyen házak csak az ófaluban vannak) azt válaszolta hogy: „Azon az elven vagyunk, hogy, aki 40 évnél idősebb házban lakik, szívesen lakna újban.”
Ez a válasz legalább annyira érthető és logikus, mint különbséget tenni azon tulajdonosok között, akik bejelentett vagy nem bejelentett ürömi lakosok.
Laboda polgármestert még az sem zavarta, hogy az ilyen különbségtétel miatt egyszer már az alkotmánybíróság elmarasztalta az önkormányzatot.

https://pilisborosjeno.hu/hirek/kulonbsegtetel-allando-es-nem-allando-lakosok-kozott/

Ebből következik az, hogy a mostani adómódosítás is alkotmánysértő. Kérdés, hogy van-e Ürömön olyan ember, aki veszi a fáradságot ezügyben, és megír egy beadványt az alkotmánybírosághoz.

Az adó kivetése sem egységes, egyszer az ingatlannyilvántartás alapján számolják ki az adót, máskor meg a használatbavételi engedélyben szereplő adatok alapján határozza meg az adó mértékét az önkormányzat.

Laboda polgármester így indokolja az adóemelést:
„A munkabér jellegű költségek megnőttek. Nem tudnánk bölcsődét, óvodát stb. üzemeltetni, ha a bértábla szerint kellene fizetni. Ezért a béreket 10, 20, 25 %-kal eltérítettük. Az építőiparba csalogatnák az embereket. Sok a költségünk, kiszámlázzák pld. az iskola épületének áramszámláját, a közlekedési lámpák villanyszámlája a főtéren stb.  A védőnők bérét meg kellett emelni, Pilisborosjenőre járnak át ellátni a betegeket. A beruházások többe kerülnek, mint régebben. Nem „buli” ma Magyarországon önkormányzatnál dolgozni. „

A rendelet szövegezése is félreérthető. Mi van abban az esetben, ha a szövegezésben szereplő 160 m2-t és 60 m2-t meghaladja az ingatlan? A teljes alapterület után kell vajon fizetni?

Az adórendeletet szóban egészítette ki Laboda polgármester: „A képviselő-testület által elfogadásra váró módosított adórendelet-tervezet szerint az ingatlan hasznos alapterületéből kell levonni a rendelet – tervezetben szereplő kedvezményes m2-eket.
Így a fennmaradó m2 után kerül az adó megállapításra. Ami mentes: lépcsőház, tüzelőtároló, mosókonyha és a 190 cm belmagasságnál alacsonyabb tetőtéri helyiség.”


„4. § (1) Adókedvezmény illeti meg a magánszemély adózót:
a.) A tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház megnevezéssel nyilvántartott ingatlan után fizetendő adó 100 %-ára, abban az esetben, ha az építmény hasznos alapterülete a 160 m2-t nem haladja meg.
b.) A tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartásban egy lakásos lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan után fizetendő adó 100 %-ára, abban az esetben, ha a lakás hasznos alapterülete az 60 m2-t nem haladja meg.”











Vissza a tartalomhoz