Interjú Laboda Gáborral - Üröm új

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Szint 1

Laboda Gáborral 2011-ben a Rádió Orient készített interjút arról, hogy mi kell egy jól működő önkormányzathoz.
Nem tudatosan, de saját magának és képviselő-testületének is tükröt állított az önkormányzat működéséről.

Részletek az interjúból:
A polgármesternek feltétlenül, ahogy a képviselő testületnek is, át kell látnia az önkormányzat gazdálkodását. Ugyanis a költségvetés három területen szállhat el, vélekedett Laboda Gábor.
Az első az intézményi költségvetés
A polgármester feladata az, hogy időarányosan felkészüljön, és ahol megtakarítást talál, azt át kell csoportosítani a hiánnyal küszködő intézményhez, állította.
Ezzel szemben most az iskola a működésének a határát súrolja, túlterhelt, helyhiánnyal küszködik. Az óvodában elkezdték az iskola mintájára virtuálisan emelni a férőhelyeket. Fejlesztés helyett a kormányt és a szülőket hibáztatják a kialakult helyzetért.
A második terület az önkormányzati tisztviselők köre.
A humánerőforrást a polgármesternek és jegyzőnek kell kézben tartani, de akadnak, olyan helyzetek, ahol nem a szakmaiság kerül előtérbe, hanem a társadalmi kapcsolatok dominálnak. Ez alatt elsősorban a rokonságnak, baráti körnek juttatott állásokról van szó. Ennek természetesen az adott önkormányzat fogja kárát látni. A tisztviselők alkalmazásával egyébként is csínján kell bánni.
2011-ben a fején találta a szöget Laboda Gábor, mivel épp ez történik Ürömön. Egy ingatlan befektető, aki több belterületbe vonás kezdeményezője és haszonélvezője, egyúttal a településfejlesztési bizottság tagja is, ahol rendre megszavazzák az általa kezdeményezett javaslatokat. Gyakran előfordul, hogy intézményvezető kinevezésekor nem a rátermettség alapján dönt, hanem a hozzá hű és a vele mindenben egyetértő barátot nevez ki. Ez történt a művelődési ház esetében is.
Több rossz példát is megemlít Laboda Gábor, amit kerülni kell. Például az egyik szomszédos önkormányzatnál alkalmaztak egy főépítészt. Mintegy 400 ezer forintért havonta ez kidobott pénz. A másik példa az az önkormányzat, ahol a lakosság létszáma szinte ugyanannyi, mint Ürömé, de a polgármester, jegyző és a nyolc tagú képviselő testület munkáját 32 fős csapat segíti. Üröm lakosságszáma majdnem ugyanannyi, mégis csak 19 embert foglalkoztatnak, állította.
Mára ezt a rossz példát átvette, és fokozni is tudta. A jegyző mellett dolgozik évek óta egy „tanácsadó”, havi 700 ezer forintért. A képviselőtestület mellett a polgármester üzemeltet 6 bizottságot 48 taggal 30 millió forint közpénzből, melyeknek nagyobb része egyszer vagy egyszer sem ülésezett 2016-ban.
A harmadik terület az önkormányzat gazdálkodása.
Laboda Gábor fontosnak tartja az előrelátást és a többlépcsős tervezést.
Ennek ellenére a polgármester és a képviselőtestület mégsem rendelkezik jövőképpel, helyette kizárólag az éppen felmerülő problémákat próbálják kezelni, elkendőzve a hosszú távon előre látható veszélyeket. Nem mernek készíteni egy település fejlesztési koncepciót az aktuális helyzet figyelembevételével.
A helyi feladatok ellátása megint csak kényes kérdés, hiszen a legnagyobb visszaélésekre itt kerülhet szerinte sor. Ugyanis, ha az önkormányzat területén folyó általános munkákat cégeknek adják ki, abban az esetben nyílik a legkönnyebb mód az illegális vagyonszerzésre. Másfelől, ha az anyagi része legálisan is folyik, a munkavégzés csorbát fog szenvedni, állítja Laboda Gábor.
És milyen igaza van, gondoljunk, csak bele mi történik Ürömön, hogyan bonyolítják le a beszerzéseket, pályázatokat. Orvosi rendelő, szociális krumpli, hagyma beszerzése, tavaszi virágzó növények ültetése. Az ajánlatokat felszámolt vagy nem működő cégektől kérik be, aztán a piaci árnál lényegesen drágábban vásárolják meg a szolgáltatást a nyertes cégtől. A nagyobb megrendeléseknél, beruházásoknál a helyi vállalkozók szóba sem kerülhetnek.
És végül mi a siker záloga?
Laboda Gábor szerint, ha egy önkormányzat felelősen, előrelátóan, megtervezve cselekszik. Az önkormányzatra úgy is lehet és kell tekinteni, mintha egy vállalkozás volna. Ha a lakosokat tekintjük a befektetőknek, akkor egy önkormányzat célja, hogy minél több jómódú befektetőt vonzzon a saját területére.
Budapest vonzáskörzetében is található néhány jó lehetőségekkel rendelkező község, mégsem prosperál úgy, mint Üröm. Ennek oka az előrelátó és innovatív gazdálkodás. A polgármester szerint ez a befektetés a jövőbe.
Tényleg jó ötlet lenne a megépülő M0 melletti külterületen ipari parkot létesíteni, ami növelné az adóbevételeket, ezzel szemben most helyette a belterületi építési telkek számát növelték a maximálisra. Az infrastruktúra fejlesztését nem kéri az ingatlan fejlesztőktől, a csatorna-, csapadékvíz-elvezető rendszert és az intézményfejlesztést közpénzből akarja megvalósítani.
Tényleg, akkor mi is a siker záloga?
A teljes interjú itt olvasható:
http://varkapu.info/kozelet/20110506/mitol-lehet-sikeres-egy-onkormanyzat-interju-laboda-gaborral
forrás: Várkapu infó
kép forrás: facebook
 
Copyright 2015. All rights reserved.
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz