2021.január.22
Erősen megkérdőjelezhető az Ürömi Önkormányzat
törvényes működése
A telekadó is alkotmányellenes lehet a botrányos
építményadóval együtt.
„A jog nem tudása nem mentesít a felelősség alól”
Az adók kivetésének oka valószínűleg a település
üzemeltetésének finanszírozása lehetett. A szándékot meg lehet érteni, a
kivitelezést viszont nem szabad elfogadnunk.
Akkor jó az adórendszer, ha érvényesül
az egyenlőség elve, és egyenlő feltételek szerint adózunk.
A törvényalkotást minden esetben meg
kell előzze egy korrekt előkészítés, amelynek része a várható
hatások felmérése, kalkulálása, azaz a hatásvizsgálatok elvégzése is. Ezek
hiányában a jogalkotás kapkodóbb, gyorsabb, a tervezés hiánya miatt várhatóan
több hibát hordozó, ezért várhatóan nem (vagy nem csak) a kívánt hatást elérő
eredményt hozza. Valószínűleg az ürömi önkormányzat is ebbe a hibába esett.
A telekadó tekintetében Üröm szinte megegyező rendeletet
hozott Ajka városával, melyet az alkotmánybíróság megsemmisített.
https://kuria-birosag.hu/hu/onkugy/kof502620164-szamu-hatarozat
Az építményadó esetében már egyszer az alkotmánybíróság
megsemmisítette Üröm adórendeletét.
http://jogszabalyfigyelo.hu/index.php?id=hawrsm51l4d7pze5o&state=20091118&menu=view
Most megint elkövettek egy hasonló hibát.
Azon kívül, hogy felhívjuk a képviselőtestület
tagjait a törvénysértés megszüntetésére, fordulhatunk még a kormányhivatalhoz,
vagy pedig egyenesen az Alkotmánybírósághoz is.
Az önkormányzati adók törvényes kivetéséről itt
olvashatunk:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99000100.tv
Idézetek a Kúria Önkormányzati
Tanácsának Köf.5026/2016/4. megsemmisítő határozatából:
A
Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5026/2016/4. határozata megállapítja,
hogy Ajka város Önkormányzata Képviselő-testületének a telekadóról szóló
25/2015. (XI. 30.) önkormányzati rendelet 1. §-a törvényellenes, ezért azt
megsemmisíti és elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás:
[28] pont
III. Az
egyes törvényességi problémákat
illetően a következők állapíthatók meg.
Az Ör. 1. § a) pontja
értelmében „Nem minősül beépítettnek
2016. január 1. napjától, azaz:
telekadó-köteles az a telek, melyre a rendelet hatálybalépését megelőzően
vagy a rendelet hatálybalépését követően 100
m2 hasznos alapterületnél kisebb épületet, épületrészt (együttesen
építményt) épített fel vagy helyezett el tulajdonosa”, az 1. § b) pontja szerint „Nem minősül beépítettnek az a
telek, amelyen az építési tevékenységet megkezdték, de a beépítési
kötelezettséget nem teljesítették, jogerős
használatba vételi engedélyt nem szereztek.”
[30] A Helyi adó tv. 17. §-a alapján
tehát adókötelezettség alá esik az önkormányzat illetékességi területén lévő
telek. Azonban magának a teleknek a fogalmát is meghatározza a Helyi adó tv.: az 52. § 16. pontja
értelmében - főszabályként – az
épülettel, épületrészlettel be nem épített földterület minősül teleknek (kilenc
pontban meghatározott kivételekkel). Az Ör.
1. § a) pontja és b) pontja azt határozza meg, hogy milyen telek
nem minősül beépítettnek, azaz az Ör. 1. §-a újradefiniálja a telekadó-fizetési
kötelezettség alá eső telek fogalmát.
Ezáltal az önkormányzat az Ör. 1. §-ában
a törvénytől eltérő módon határozta meg az adókötelezettség alá eső telek
fogalmát, amelynek szabályozásra törvényi felhatalmazása nincs.
[31] A Kúria Önkormányzati Tanácsának
erre vonatkozó gyakorlatát a Köf.5002/2016. számú határozat foglalta össze. E
szerint „A Helyi adó tv. 2. §-a értelmében „[a]z önkormányzat adómegállapítási
joga az e törvényben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki”. A
Helyi adó tv. általános rendelkezései meghatározzák a helyi adó alanyát (3. §,
3/A. §), tárgyát (4. §), a helyi szinten bevezethető adónemeket (5. §),
rögzítik az adóalap és mérték megállapításának szabályait [6. § c) pont],
és kitérnek az adókönnyítés lehetőségének kereteire is [6. § d) pont]. A
Helyi adó tv.-nek az adótényállás egyes elemeit megállapító rendelkezései
kógensek, azokat a helyi jogalkotónak a jogállamiság-jogbiztonság és az
adókötelezettség megállapításának garanciális szabályaiként tiszteletben kell
tartania. Ennek megfelelően az önkormányzat nem jelölhet meg a Helyi adó
tv.-től eltérő adóalanyi kört, adótárgyat, ahogy arra a Kúria gyakorlatában
több esetben is utalt. Ugyanezen okból nem állapíthatja meg a törvényi
szabályoktól eltérően az adó alapját [Köf.5066/2013, „szentgotthárdi-ügy”;
Köf.5018/2015, „Zalaszentiván II.-ügy; Köf.5020/2015, „lipóti-ügy”, valamint
ugyanerről: 99/2011. (XI. 17.) AB határozat, ABH 776, 780-781.].” (Indokolás
[13])
[32] Jelen ügyben megállapítható, hogy az Ör. 1. §-a a telek fogalmának
újradefiniálása miatt szembekerült a Helyi adó tv. rendelkezéseivel az alábbiak
szerint: Az Ör. 1. § a) pontja telekadó-kötelessé nyilvánítja azt a
telket, amelyre 100 m2 hasznos alapterületnél kisebb építményt épített fel
tulajdonosa, az 1. § b) pontja pedig azt, amelyen az építési
tevékenységet nem fejezték be. Ezzel szemben a Helyi adó tv. a telek és az azon
szereplő épület viszonyát másként határozza meg: a Hatv. a 19. §-ban kiveszi a
telekadó-fizetési kötelezettség alól az épület, épületrész hasznos
alapterületét. A Helyi adó tv. sem az
építkezés befejezéséhez, sem pedig
az épület 100 m2 alatti vagy feletti alapterületéhez nem köti az építmény és a
telek viszonyát a telekadó-fizetési kötelezettség szempontjából.
[33] A fentiek alapján megállapítható, hogy a Kormányhivatal
indítványában foglaltaknak megfelelően az Ör. 1. §-a szemben áll a Helyi adó
tv.17. §-ával, 19. § a) pontjával és 52. § 16. pontjával, ezért az Ör.
1. §-át a Bszi. 55. § (2) bekezdése alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa
megsemmisítette. A megsemmisítés következtében az Ör. alkalmazása során telek
alatt a Hatv.-ben meghatározott telek fogalmát kell alkalmazni.