Már11 - Üröm új

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Szint 1


Ezen felül a kérelmező önmaga adott ki egy nyilatkozatot a szállítási út megfelelőségéről. Ez azért érdekes, mert a testületi ülés előtti február 27-i levelemben ennek az útnak a műszaki adottságairól kértem hivatalos közútkezelői nyilatkozatot és műszaki dokumentációt az azt kezelő Ürömi Polgármesteri Hivataltól, amelyet mindez idáig nem kaptam meg. Jó látni, hogy beadványa szerint a kérelmező is fontosnak látja a szállítási útvonal megfelelőségének alátámasztását. Azonban az hivatkozott önkormányzati út többi részének megfelelőségét nem támasztotta alá. Nem is tudta volna, mert a megközelítő utak nyilvántartása szerint mind Budakalász, mind a 10-es felől 12 t tehergépjármű korlátozás van a feltöltésre használni kívánt útvonalakon; a csatolt térképen pirossal jelölt utak. Ennek megfelelően a 18 m3-es nyerges vontató ezen nem hordhatja a feltöltést, mert megpakolva az önsúlyával együtt bőven meghaladja a 12 t határértéket. Ha e miatt kisebb gépkocsikkal vagy kisebb terheléssel szervezné a munkát, az viszont dupla annyi forgalmat generálna. Tehát az utak jelenlegi, már érvénybe lévő, és a jelen eljárástól független adottságai kizárják a kőbánya feltöltését a tervezett módon.

Az eljárásban már beküldött korábbi észrevételeink egyik része a környezet és természetvédelmi kockázatokra és a lakossági környezet túlterhelésére hívta fel a figyelmet, megalapozottan és teljesen jogosan. Másik része a benyújtott dokumentáció hiányosságait és belső ellentmondásait  észrevételezte. Már ezek alapján is el kellene utasítani az engedélyt, vagy legalább kiegészítő anyagokat dokumentumokat bekérve tovább vizsgálódni. Jelenleg egy védendő természeti környezet (karszt, barlangos részek) és egy fokozottan érzékeny vízbázis feletti áttört vízzáró rétegre helyeznénk el 545 ezer köbméter feltöltést, ami a folyamathoz kapcsolódó környezet terhelésén túl nagyon magas környezeti kockázatot jelent. Mintha egy edény helyett egy tésztaszűrőre helyeznénk feltöltést megpróbálva kezelni az azon átfolyó dolgokat. Véleményem szerint már maga az elképzelés is helytelen; az ember az ivóvíz-kútjai mellé, fölé  nem ás el hulladékot.  

A legfontosabb és alapvető probléma, ami miatt - véleményünk szerint - ki sem lett volna adható az engedély az eljárási hibákon (közzététel elmaradása, határidő) és a szállítási utak alkalmatlanságán túl, hogy a kérelmezett tevékenység környezeti hatástanulmány köteles.
A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=96394.362962 már idézett 1. sz. melléklet 49. pontja szerint.
49. Nemveszélyeshulladék-lerakó létesítmény a) napi 200 t hulladék lerakásától
b) 500 000 t teljes befogadókapacitástól
Az engedélyben kérelmezett teljes befogadókapacitás 545 ezer m3, ami több mint 500.000 t, illetve a csökkentett, évi 100.000 m3 inert anyag is meghaladja a napi 200 t mennyiséget (100.000/300=333 m3, ami bizton több mint 200 t)

Ezen felül a 2.§  ból
ab)18 a 3. számú melléklet 130. pontjában felsorolt tevékenység olyan megváltoztatása, különösen a tevékenység bővítése, illetve technológia- termékváltás, amelynek következtében az alábbiakban megadott feltételek valamelyike fennáll:
abk)22 a hatásterület védett természeti területet, Natura 2000 területet, barlang védőövezetét, vízbázis védőövezetét vagy régészeti érdekű területet érintene,

A kérelemben feltüntetett és a 062/63 hrsz-ú ingatlan, amely a telek nagyobb ~ 3/4 részét lefedi és ahol a legnagyobb a feltöltés magassága védett, tehát emiatt IS kötelező a környezeti hatásvizsgálat.
A barlang kapcsán sok előírást fogalmaz meg az engedély, de nem írja elő a jogszabályban foglaltak szerint a vizsgálatot.
Szóban ezt azzal intézték el, hogy "azért lett az védett, mert volt ott 2-3 barlang, amit rég lefejtettek". (Egyébként ezek miatt kapott is bírságot a bánya.)
Ez lehet egy vélemény, de jogszerűen nem alkalmazható amíg a rendeletben szerepel ez a helyrajzi szám, hiszen a jogszabály számít közhitelesnek, és harmadik fél felé hatályosnak, alkalmazandónak.

Az engedély érvelése, amivel ezen kötelezettség alól ki kívánják magukat húzni, az, hogy a feltöltés anyag nem hulladék, hanem csak inert anyag, így nem vonatkozik rá az előírás.
Ez nyilvánvalóan téves elképzelés. Inert anyag nincs, csak inert hulladék, és ezt a meghatározást használja mindkét ezzel foglalkozó jogszabályi hely is:
20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről; http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=102351.341104
14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet a bányászati hulladékok kezeléséről; http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=116893.348726
9. inert hulladék: olyan hulladék, amely semmilyen jelentősebb fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson nem megy át. Az inert hulladék nem oldódik, nem ég, más fizikai vagy kémiai reakcióba nem lép, biológiai úton nem bomlik, nem befolyásol vele érintkezésbe kerülő anyagokat hátrányosan oly módon, hogy környezetszennyezést okozna, vagy károsítaná az emberi egészséget. A hulladék teljes kioldható anyagtartalmának, szennyezőanyag-tartalmának és a csurgalék ökotoxicitásának elhanyagolhatónak kell lennie, és különösen nem veszélyeztetheti a felszíni víz vagy a felszín alatti víz minőségét;"

Az engedély úgy hozza létre a nem hulladéknak minősülő inert anyagot, hogy a törvény szerinti eljárással megszünteti annak hulladék státuszát.
Ez a 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról1  9.§ szerint lehet a feltételek együttállása esetén. Ha valamely hulladékfeldolgozási folyamat végén a korábban hulladéknak tekintett anyag, termék hulladék státuszát meg lehet szüntetni, hogy valahol a mindennapi életben használják, vagy visszakerüljön a gazdasági folyamatokba. Ennek az eljárásnak megfelelőn válik az inert anyagú hulladékoknak tekinthető építési hulladékból feldolgozás és megfelelő vizsgálat és dokumentálást követően igazoltan újra hasznosítható anyag és már nem hulladék, mint pl  a bontott cserép, vagy tégla, a kő, vagy kültéri burkolóanyagok  stb.. Ez akkor azonban már nem inert hulladék, hanem egy jól meghatározott anyagcsoport, aminek megfelelően dokumentálva piaca és értéke van, és van rá kereslet is.
A jogszabály szerint:
7. A hulladékstátusz megszűnése
9. § (1) Hasznosítási műveleten átesett anyag vagy tárgy a továbbiakban nem tekintendő hulladéknak a következő feltételek együttes teljesülése esetén:
a) meghatározott célra rendeltetésszerűen, általános jelleggel használják,
b) rendelkezik piaccal vagy van rá kereslet,
c) megfelel a rendeltetésére vonatkozó műszaki követelményeknek és a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak, szabványoknak, és
d) használata összességében nem eredményez a környezetre vagy az emberi egészségre káros hatást.

A feltöltésre ide hozni kívánt vegyes összetételű inert anyag nyilvánvalóan és magától értetődően nem tud megfelelni az első két feltételnek. Az inert anyagot elásva nem lehet rendeltetésszerűen és általánosan használni, illetve nincs piaca sem kereslete. Az inert anyag különböző alkotó elemeire sem lehet műszaki követelményeket előírásokat szabványokat alkalmazni csak osztályozásuk, szétválógatásukat követően.
Ennek megfelelően ez a beszállítani kívánt inert feltöltési anyagnak a hulladékstátusza a fentiekre tekintettel nem szűnt meg, hulladéknak tekinthető, tehát szükséges a környezeti hatástanulmány.

A jogszabályi rendelkezések egyébként jól megfeleltethetőek  a bányagödrök feltöltésének valós folyamataival. Ha a terület jó helyen van, és magával a területtel rövid vagy közép távon ingatlanfejlesztési-beruházási potenciál van benne akkor gyorsan és tisztán akarják rendezni a mielőbbi hasznosítás érdekében. Ilyen esetekben a feltöltéshez nem hulladékot, hanem olyan feltöltő anyagot használnak ami már biztosan nem szennyez, károsít mert hulladék státuszát korábban megszüntették a fenti hivatalos eljárás keretében vizsgálatokkal és minősített dokumentumokkal is igazolható módon. A másik esetben nincs különösebb ingatlanos potenciálja a területnek és a feltöltés lehetősége maga a potenciál.
Az első esetben a már nem hulladék státuszú anyagot meg kell venni előzetesen piaca van és van rá kereslet, és a haszon majd később, a terület más célra történő hasznosítása során keletkezik. A második esetben magáért az anyag lerakásáért kérnek díjat, ekkor viszont hulladék lerakásáról és esetleg feldolgozásáról beszélünk, amelyhez egy bizonyos méret felett kötelező a környezeti hatásvizsgálat.

Az engedélyben ezt a két konstrukciót gyúrták egybe, mindegyikből a kérelemre kedvezőbbet véve. Ennek a hiányosságait egyébként a határozat szerkesztője is érzi. Ezért írja elő a rendelkező részben, hogy ugyan már nem végett barlangi terület, de ha mégis lenne egy valahol, akkor azért  szóljanak (4. oldal alja 2-4. pont).  Illetve ugyanezen elv alapján írja elő az feltöltési anyag bevizsgálását is; ha rendes eljárásban megszűnt volna a hulladékstátusza és a piaci kereslettel szereznék be, akkor ott kapnák hozzá a teljes dokumentációt, felesleges lenne előírni ezt. A 3. oldal alján ki is bukik, mert ott inert hulladékok felhasználásáról beszél, és elvileg a területen már hulladéknak nem minősülő inert anyag feltöltése és haszon anyag kitermelése folyik azért az 5-6 oldalon hosszasan taglalja a hulladékkezelési szempontokat.

Ezeket a szempontokat nyújtjuk be majd a hatósághoz, amelyhez továbbra is várom a korábban kért közútkezelői nyilatkozatot és dokumentációt. Ezt kérelemre általában 15 nap alatt ki szokták adni, így számomra érthetetlen ennek elmaradása, különösen hogy az önkormányzat egyhangú döntésének előmozdítása érdekében van rá szükség.
Ezuton is kérem a hivatal vezetését, hogy a kért dokumentumos számomra mielőbb megküldeni szíveskedjen.

A térképen túl csatolom még a kérelmező cégkivonatát és kapcsolati hálóját is. Az érintett cég mindkét tulajdonosa eltiltás alatt áll, noha egyikük még bejegyzett ügyvezető.
Ez nem nyugtalanító, mert nem garantált hogy egy esetleges engedély esetén az előírásokat gondosan követve járnának el.
Érdekes még, hogy ezen a címen működött korábban az M-Ingatlan Kft, aki 2010-ben megvehette a Rókahegyi út egy részét a Hütte mellett.
Remélem a Polgármesteri Hivatal és dolgozik a jogorvoslati beadványon, illetve bízom benne, hogy a személyes kapcsolatokat is latba vetik, nekem pedig végre megküldik a kért dokumentumokat.
Remélem ebben az esetben sikerült érvényre juttatni az egyhangúan meghozott testületi döntést.

Üdvözlettel

Szalona László


 
Copyright 2015. All rights reserved.
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz